Baaaal

Ergyaszar napra kellett ébredjek. hajnali 6 órakor az ébresztő vad szörcsögésbe kezdett, jelezve hogy ideje kikászálódnom a meleg ágyból, és elindulnom hogy belevessem magam a magyar közoktatás örömeibe. Első felismerésem midőn az olajkályhával befűtött kuckót elhagytam, az volt hogy picsám hideg van, mivel a gecik még nem kezdtek el fűteni (jelzem, reggel kemény 5 fok volt odakünn), a lépcsőházbeli vénasszonyok pedig testületileg tiltakoznak az ellen hogy aláírják a papírt hogy kezdjenek el előbb fűteni, mert nincs nyugdíjka. Talán nem kellett volna 40 évesen rokkantnyugdíjba menni, akkor lenne. Mindegy. Ezután elmentem fürdeni a finom meleg vízbe, és miközben élveztem ahogy a forró matéria végigömlik a hátamon és az intím testtájaimon, Poet olvastam, echte English, mert úgy szokásom. Az oskolába érve túlestem a köszönéseken, majd egy felettébb izgalmas franciaórán, amelyből egy szót sem értettem. Teljes francia szókincsem valahol az Oui, és a Chien szavak permutálásából tevődik össze. Szünetben Verusékkal találtam egy fasza kis sarkot a lépcső alatt, ahonnan két szünettel később ki lettünk baszva a picsába, mondván hogy a vezetés szólt hogy ott szemetelnek a diákok. Mi egy szájbakúrt morzsát nem hullajtottunk el, de sose bánd, kurva nagy problémák ezek, amikről biz szót kell ejteni. Aztán Verus varkocsba fonta selymesen csillogó hajzatomat, amit nap végig egy narancssárga hajgumival összekötve viseltem, az alsóbb évfolyamok, valamint a tanári kar igen nagy örömére. (Verus személyazonosságát a saját érdekében nem fedem fel) Miután a két történelem, valamint a 6.órás, pénteki matematika kellőképpen rámhozta az agyfaszt, végre megindulhattam haza, ám hogy ne legyen teljesen rózsaszín és tünci minden, faszommódon megfájdult a fejem. E bejegyzés írásának pillanatában is fáj, hiába vettem be kettőt az oly nagyon reklámozott "Advil ultra forte" elnevezésű csodaszerből, amely a reklám tanúsága szerint 20 másodpercen belül úgy szét kellene bassza a fejfájásomat hogy még körhintázni is legyen kedvem, két félrenevelt, fogyatékos hülyegyerekkel. De nem így történt, szóval óvakodjatok ettől a szartól mint a tűztől. (be lehet perelni negatív reklámért, és jó hírnév rontásáért nyugodtan) Midőn ezt a bejegyzést befejeztem, elvánszorgok hogy dicstelen éhem csillapítsam, majd valószínűleg Onán bűnébe esek, minimum háromszor. Ezután hajnalig Bámulom a monitort csorgó nyállal. Puszi.